Etnofon Zenei Társulás
Ágoston Béla és formációi
Odessa Klezmer Band
Karavan Familia
Az Etnofon Zenei Társulás 1994-ben alakult Kiss Ferenc kezdeményezésére, aki azt megelőzően a külföldön is jól ismert Vízöntő és Kolinda együttesek egyik meghatározó személyisége volt. Virtuóz társaival egy markáns, autonóm zenei stílust alakított ki. Hosszabb lélegzetű kompozícióikban minden esetben a tradicionális magyar folklór motívumait dolgozzák fel. Zenéjükben egy elementáris, ősibb lét üzenetei sejlenek fel úgy, hogy közben a modern ember bonyolultabb élmény- és érzelemvilágát is hűen tükrözik. Az akusztikus népi hangszerek hagyományos játék- és díszítéstechnikáinak avatott használata, és a meditatív jellegű improvizációik teszik egyedivé és kissé filozofikussá dalaikat. Az archaikus népi szövegeket írott környezetbe ágyazzák, így azok egészen új jelentéstartalmakat kapnak. Dinamikus ritmusvilág, korszerű mondanivaló és hangzás, valamint színházi igényesség jellemzi előadásaikat. Tematikus albumaikról a Folk Roots is közölt elismerő kritikákat.
Babos Károly - ütős hangszerek
Huszár Mihály - nagybőgő, basszusgitár
Kiss Ferenc - koboz, ének
Korom Attila - akusztikus gitár, ének
Küttel Dávid - harmonika, szintetizátor
Lázár Zsigmond - hegedű
Multiinstrumentalista zenész - zeneközelítő - zeneszerző - hangszerelő - zenekarvezető
Az Odessa Klezmer Band a magyar folk- és világzene, a jazz és rock jól ismert muzsikusaiból alakult 1998-ban. A Kárpát-medencében végzett népzenei gyűjtéseik során és különböző alkalmazott zenék komponálása közben (színház, tánc, film), többször figyelmük előterébe került a kelet-európai zsidóság népzenéje. Megragadta őket a dallamok szépsége, az előadásmód egyedisége, a dallamok különös díszítése, a melódiák sajátos - olykor kesernyés, gyakran humoros, tréfálkozó, vagy éppen ironizáló - hangulata. Az az átformáló képesség, amellyel a falusi, vidéki zsidó hangszeresek a velük együtt élő népek zenéjét is saját képükre tudták alakítani, valamint a zenészek rendkívül játékos, olykor meditatív, improvizációs hajlama. Hosszan sorolhatnánk azok neveit, akiket mesterükként tartanak számon. H. Steiner, Max Liebovitz, Joseph Solinski, Abe Schwartz, Oscar Zehngut, Dave Tarras, Alex Fiedel, Art Shryer, Mishka Tsiganoff, Vasile . Rajna. Covaci máramarosi, Avram Bughici moldvai és a magyarok közül Mádi Iván kárpátaljai, Gáspár Béla, Árus Ferenc, Toni Árpád, erdélyi zenészek felvételeiből tanultak legtöbbet.
Lázár Zsigmond - hegedű
Ágoston Béla - klarinétok, szaxofonok
Huszár Mihály - nagybőgő, harmonika, basszusgitár
Mazura János - tuba
Fátrai János - ének
Babos Károly - ütős hangszerek
A Karavan Familia a cigány vokális hagyományok nyomán alakította ki saját stílusát, amely a négy családtag – szülők és gyermekeik – közötti emberi és zenei harmóniára épül. Programjukban cigány népdalok feldolgozásai szerepelnek napkelettől napnyugatig, saját stílusukra formálva – így például a mississipi blues, a flamenco, a latin- és a balkáni zenei elemek mind megtalálhatóak zenéjükben.
A budapesti Karavan Familia családi zenekar alapítói, Nagy István és Farkas Ilona (a szülők) korábban a Romanyi Rota és a Romano Kokalo együttesekben játszottak. István 1998-ban közreműködött a Transglobal Underground „Rejoice, Rejoice” c. lemezén, a 2006-os SZIN fesztiválon, Szegeden pedig az egész Karavan Familia vendégszerepelt a londoni zenekar koncertjén.
A házaspár 2002-ben saját zenekarával, a Karavan együttessel készített CD-t (Karavan: Gipsy Flamenco – EMI) Boban Markovic közreműködésével. A Karavan 2003 végén átalakult – kibővült a zenész házaspár gyerekeivel, akik szüleik mellett szinte „belenőttek” a zenébe. István 1991-ben született, gitározik, énekel és ütőhangszereken játszik, Niki 1993-ban született, énekel, táncol és gitározik. Így született meg a Karavan Familia, amelynek első CD-je (Karavan Familia: Gipsy Crossroads – szerzői kiadás) 2006-ban jelent meg, második lemezüket (Karavan Familia: La familijaki zor / A család ereje – szerzői kiadás) pedig 2008-ban készítették el. A Karavan Familia a cigány népzene tradicionális és modern formáinak felhasználásával, a hagyományos és a mai gondolkodás harmóniájával, a zenei igényesség jegyében vonultatja fel kedvenc műfajait és a cigány folklór legszebb dalait.